Koncz Zsuzsa

rövid pályakép

Az első Ki mit tud-on - a tévés tehetségkutató műsorok ősén - ismerte meg egy csapásra az ország. 1963-tól az Omega, az Illés, majd a Metró zenekarokkal énekelt, első átütő lemezsikere a Rohan az idő című dal volt 1966-ban. Ezután felvételeit az Illés zenekarral, majd a Fonográffal készítette, ezeken - és azóta minden lemezén - meghatározó alkotótársa Bródy János. Negyven album - többségük arany vagy platinalemez - hazai és külföldi fesztiválsikerek, koncertek, emlékezetes tévéműsorok és rangos kitüntetések jelzik pályafutását. 

Bővebb pályakép

A ’60-as évek elején, a Magyar Televízióban amatőrök számára meghirdetett, első Ki Mit Tud vetélkedőn tűnt fel, ahol gimnáziumi osztálytársnőjével, Gergely Ágival, mint a “két Gézengúz” aratott országos sikert.
A TV-szereplés után keresték meg az akkori amatőr sztárzenekarok, az Omega, majd az Illés, végül a Metro; a következő években velük lépett fel. Eközben leérettségizett és az ELTE Jogtudományi Karának hallgatója lett. 

A Ki Mit Tud szereplést megörökítő kislemez után jelentek meg első saját kislemez-felvételei.
Az Illés zenekarral felvett Rohan az idő, Szörényi Levente és S. Nagy István szerzeménye a magyarnyelvű rockzene első, minden eladási rekordot megdöntő felvétele lett. Az addigiaktól eltérő új hangzás, és előadásmód, az énekhang szokatlan, egyéni volta, az új stílus meghódította a közönséget és elkezdődött a magyar hanglemezgyártás felfutása. 1967-ben megjelent az első magyar rock (még beat-nek hívják) LP, az Ezek a fiatalok című film zenéjével. Ez jelentős állomás Koncz Zsuzsa pályáján. Főszereplője volt a filmnek, amely óriási közönségsiker lett, mára pedig hű dokumentuma egy kornak, egy generáció, egy új életérzés megjelenésének. Itt énekelt először olyan társadalmi ihletésű dalokat - Bródy János szövegeivel (Szőke Anni balladája, Mr. Alkohol, Ez az a ház) - melyek egész későbbi pályájára meghatározták stílusát.

A Színes ceruzák c. Szörényi-Bródy dal táncdalfesztivál-sikere nyomán, 1969-ben jelent meg első nagylemeze, a Volt egyszer egy lány, ám igazából a második, Szerelem című albumot tartja sorsdöntőnek. Ezen már megjelennek munkáinak egész pályafutására jellemző  elemei, a megzenésített versek és a társadalomkritikus szövegek, melyekből később számos összetűzés adódott a politikai hatalommal. Az Illés zenekarral készült öt lemez közül az 1973-as Jelbeszédet politikai okok miatt betiltották. A siker ugyanakkor páratlan méretű volt: már az első albumért kiadták a legelső magyar aranylemezt, és a későbbiek során évről évre növekedtek az eladások, megelőzve szinte az összes magyar előadót.
A betiltás után Koncz Zsuzsa és Bródy János számára kihívássá vált, hogy a dalszövegek a gyanakvó és szőrszálhasogató cenzúra ellenére is az önkifejezés eszközei maradhassanak.
(Zsuzsának ezt megelőzően is voltak tapasztalatai a cenzúráról, hiszen addig készült felvételeinek nagyjából felét a Magyar Rádió hasonló okból nem játszotta.) A válasz az 1974-ben készült két lemez, a Gyerekjátékok és a Kertész leszek, utóbbin először énekelt kizárólag megzenésített verseket.

Miközben pályája szorosan kötődik Magyarországhoz, a sajátosan magyar viszonyokhoz, gondolkodásmódhoz, temperamentumhoz, sorra aratta külföldi sikereit Németország mindkét felén, (az NDK-ban igazi sztár lett), Lengyelországban, de Franciaországban is, ahonnan több fesztiváldíjjal tért haza. Turnézott Európa-szerte, az egykori Szovjetunió tagállamaiban, többször Amerikában is.
1979-es Valahol című albumát a szaksajtó az évtized lemezének választotta.
A ’80-as évek elején, a Fonográf zenekar megszűnésével új korszak kezdődött pályáján: a dalszövegeket továbbra is Bródy János írta, de kibővült a felvételein közreműködő muzsikusok névsora. Bródy és Tolcsvay László mellett a 80-as évek elején csatlakozott hozzá többek között Bornai Tibor (KFT), majd Gerendás Péter, Bódi László Cipő (Republic), Závodi Gábor, Lerch István.
Változó összetételű zenei műhelyekben készült például a Fordul a világ, a rendszerváltást „megelőlegező” album, később az Ég és föld között, (az EMI-nál tett kitérő után ezzel tért vissza a Hungaroton lemezkiadóhoz) majd a nagy sikereket új zenei felfogásban összegyűjtő Miért hagytuk, hogy így legyen óta megint állandósult a csapat "kemény magja".
Koncz Zsuzsa előadásmódja személyes és közvetlen, ám egyénisége egy sportcsarnokot is könnyű szerrel betölt. Éppen ezért az intim színháztermektől az Aréna zsúfolásig telt lelátóiig bármilyen közegben otthon érzi magát, és saját bevallása szerint az igazi örömet számára a koncertek jelentik.

ZENEKAR

ZÁVODI GÁBOR - BILLENTYŰS, ZENESZERZŐ, SZÖVEGÍRÓ, HANGMÉRNÖK, ZENEI PRODUCER

Zenei pályafutását a Viki és a Flört zenekarral kezdte. (1986-89) 1990 óta vezeti Demjén Ferenc zenekarát, készíti lemezeit, 2007 óta dolgozik Rúzsa Magdival koncerteken és stúdióban egyaránt. Számtalan filmhez írt, hangszerelt zenét. A legismertebb a "Csinibaba". (Az "Élj vele Boldogan" címû dal, az ô hangjával lett népszerû) 1995 óta hangmérnök, saját stúdiójában az említett művészeken kívül megfordult a hazai könnyűzenei élet színe-java, pl.: az LGT, Zorán, Homonyik Sándor, Vikidál Gyula, az Irígy Hónaljmirigy, Cserháti Zsuzsa, Zséda, Szûcs Judit, Torres Dani, Roy, a Bon-Bon és természetesen Koncz Zsuzsa. Nevéhez számtalan szakmai díj fûzôdik: év billentyûse, év hangmérnöke, év koncertje, több mint ötven arany, illetve platina lemez, mely kb. két millió eladott hanghordozót jelent. 
1999 óta játszik Koncz Zsuzsával billentyûs-zenekarvezetôként. Azóta készült albumain mint billentyûs, hangszerelô, hangmérnök, és egy-egy dal erejéig mint zeneszerzô, szövegíró is közremûködött.

TIBA SÁNDOR - DOBOS

1995-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Jazztanszakán, mint jazz-dob előadóművész. Számos hazai zenekarral és szólistával dolgozott együtt, a pop, rock, jazz és world-music  stílusban egyaránt. (Ghymes, a Cotton Club Singers, Tóth Vera, Pély Barna, Horgas Eszter, a Jazzpression, a Budapest Jazz Orchestra, a BabaYaga, vagy Pierrot.) Több, mint 30 albumon működött közre, melyből 3 arany és egy platina lemez lett. 2004-ben a Magyar Rádió eMeRTon Díjjal tüntette ki. Koncz Zsuzsa zenekarának 1996 óta tagja.
 

MARÓTHY ZOLTÁN - ÉNEKES, GITÁROS

Az Ossian, majd a Fahrenheit együttes alapító tagja volt, jelenleg a KISS Forever Band-ben játszik. Több mint tíz éve a Kőbányai Zenei Stúdió gitár és zenekari gyakorlat tanára. Közreműködött számos hazai előadó lemezén és koncertjein, mint például East, Ákos, L’art pour L’art, Balázs Fecó és Révész Sándor. Ezen kívül dalszerző, szövegíró. Időnként találkozhatunk nevével zenei rendezőként is, különböző albumokon. Az 1996-os Miénk itt a tér című lemezen játszott először Koncz Zsuzsával, ezt követően csatlakozott a zenekarhoz.

II. LENGYELFI MIKLÓS - BASSZUSGITÁROS, BŐGŐS

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola klasszikus nagybőgő szakán végzett 1977-ben. A folkműfaj megújításán dolgozó zenekarok (Kolinda, Vízöntő, Mákvirág, Gépfolklór) tagja volt. A stílusteremtő KFT együttes egyik alapítója (1980). Játszott a Baba Yagában, a Barbaró zenekarban, a Makámban, Gerendás Péterrel, Tolcsvay Lászlóval, Pierrot-val. Közreműködött számos ismert hazai előadó lemezén.
Koncz Zsuzsa zenekarának rangidős tagja, 1982 óta (egy kisebb megszakítással) gondoskodik a szilárd alapokról koncerteken és lemezeken egyaránt.